Természetismeret: amit érdemes tudni
A természetismeret az a tárgy, ahol a gyerekek először találkoznak rendszerezetten a fizikával, a kémiával, a biológiával és a földrajzzal, egyetlen tantárgyba csomagolva. Alsó tagozaton környezetismeret néven indul, ötödik-hatodikban a mai tantervben természettudomány a neve, hetedikben pedig szétválik külön tárgyakra. Ami itt megalapozódik, az felsőben mind a négy tárgyban visszajön.
Miért nehéz sokaknak?
- Sok új fogalomHalmazállapot, tápláléklánc, éghajlat, sejt, energia. Ha a fogalmak nem kapcsolódnak egymáshoz, csak egy hosszú lista marad.
- Megfigyelés helyett magolásA természettudomány a kérdezésről szól: mit látok, miért, mi lenne, ha. Ha a tankönyvből csak a definíciókat tanulja meg a gyerek, a lényeg elmarad.
- Mértékegységek és ábrákTérkép, grafikon, táblázat, mérés. Ezek olvasása külön készség, és később fizikából és földrajzból is kell.
- TempóFelsőben egyszerre több területet kell követni, és ha egy témazáró rosszul sikerül, a következő már egy másik témáról szól.
Mit ad egy magántanár?
Egy jó természetismeret-tanár kísérletez, mutat és kérdez. Konyhai kísérletekkel megmutatja, mi az oldódás vagy a kristályosodás, egy séta közben a fafajokat és a talajt, egy térképen az éghajlati övezeteket. A gyerek így nem fogalmakat tanul, hanem jelenségeket ért meg, és a fogalmak ezekhez kapcsolódnak.
Ugyanilyen fontos, hogy a tanár megtanítja tanulni a tárgyat: hogyan készüljön vázlat egy leckéről, hogyan ismételjen egy témazáró előtt, és hogyan kapcsolja az új anyagot a régihez. Ez hetedikben, a tárgyak szétválásakor különösen sokat ér.
Hetedik osztály: négy tárgy egyszerre
Hetedikben a természettudomány helyén négy külön tárgy jelenik meg: biológia, fizika, kémia és földrajz, mindegyik saját tankönyvvel, tanárral és témazárókkal. Sok gyereknek ez az egyik legnagyobb váltás felsőben, mert a mennyiség megnő, és a fizika és a kémia már képletekkel, számolással is dolgozik. Aki ötödik-hatodikban biztos fogalmakkal és jó tanulási szokásokkal érkezik ide, annak sokkal könnyebb. Ezért a hatodik osztály vége vagy a nyár jó időpont arra, hogy egy tanárral átnézzétek, mi maradt meg, és mi az, amit érdemes megerősíteni a váltás előtt.
Témák, amelyek gyakran előjönnek
- ÉlővilágNövények és állatok felépítése, életközösségek, tápláléklánc, a hazai tájak élővilága.
- Az emberi testSzervrendszerek, egészség, táplálkozás.
- Anyagok és energiaHalmazállapotok, keverékek, oldatok, hő, energiaforrások.
- A Föld és az időjárásTérképolvasás, domborzat, éghajlat, a víz körforgása, a Naprendszer.
- KörnyezetvédelemKlímaváltozás, biodiverzitás, hulladék. Itt a tények mellett a vitakészség is fejlődik.
Egy tipp két óra között
Tartsatok otthon egy megfigyelési naplót: egy hétig ugyanabban az időben nézzétek meg a hőmérőt és az eget, vagy egy cserepes növényt, és írjátok le, mi változott. A gyerek így saját adatokat gyűjt, és a tanárral együtt ezekből lehet grafikont készíteni és következtetést levonni, ami pontosan a természettudományos gondolkodás.
Hogyan válassz tanárt?
- KorosztályEgy alsós környezetismeret és egy hatodikos témazáró más hozzáállást kíván. Nézd meg, milyen évfolyamokkal dolgozik a tanár.
- SzakterületFelsőben egy biológia-, földrajz- vagy fizikatanár is jól taníthatja a tárgyat; kérdezd meg, melyik területen erős.
- SzemléltetésJó jel, ha a tanár kísérleteket, képeket, modelleket használ, nem csak a tankönyvet.
Az első üzenet
A tanár adatlapján üzenetet küldhetsz, és ő közvetlenül neked válaszol. Írd meg a gyerek évfolyamát és azt, mivel van gondja:
„Ötödikes fiunk természettudomány témazárói gyengén sikerülnek, mert nem tudja, hogyan tanuljon rájuk.”
„A lányunk hatodikos, és szeretnénk, ha jövőre felkészülten kezdené a biológiát és a fizikát.”
Az óradíjat és az óra hosszát minden tanár maga adja meg, az időpontokat és a fizetést vele egyezteted.