Történelem: amit érdemes tudni
A történelem nem évszámok listája, hanem összefüggések sora: mi miből következett, ki miért döntött úgy, ahogy. Aki ezt a láncot látja, annak az évszámok is könnyebben maradnak meg. Aki csak magolja, annak a témazáró után minden kiesik. Egy történelem-magántanár abban segít, hogy a tananyagból történet legyen, és hogy az érettségin ne csak tudd, hanem le is tudd írni, amit tudsz.
Miért nehéz sokaknak a történelem?
- Túl sok anyagEgy tanév alatt évszázadok jönnek egymás után, és ha nincs váz, amire felfűzöd őket, összefolynak.
- Magolás megértés helyettA neveket és az évszámokat meg lehet tanulni, de a dolgozat egyre inkább azt kérdezi, miért történt valami, és mi lett a következménye.
- ForrásokTérkép, ábra, statisztika, korabeli szöveg. A feladat sokszor az, hogy egy forrásból olvass ki valamit, és ezt külön gyakorolni kell.
- Az írásA tudás megvan, de a válasz szétesik: hiányzik a szerkezet, és a lényeg elvész a részletek között.
Történelemérettségi, közép- és emelt szinten
Történelemből mindenkinek érettségiznie kell. Az írásbeli egyik része rövidebb, forrásokra épülő feladatokból áll, a másik része szöveges kifejtés, ahol egy adott témát kell forrásokkal és saját tudással alátámasztva bemutatni. Emelt szinten több az önálló elemzés, és a szóbeli is nagyobb súlyt kap.
Itt sok pont nem a tudáson, hanem a szerkesztésen múlik: van-e tétel, idő- és térbeli elhelyezés, ok és következmény, és használod-e a forrásokat. Egy tanár, aki ismeri a javítási szempontokat, egy-két kijavított kifejtés után megmutatja, hol veszítesz pontot.
A szóbeli: tételből felelet
A szóbelin egy tételt húzol, rövid felkészülési időt kapsz, és utána önállóan kell beszélned. Sokan itt lepődnek meg: az írásbelihez szokott diák tudja az anyagot, de összefüggő feleletet még sosem mondott el belőle. A felelet felépítése tanulható. Bevezetés a korszakról, a fő gondolatmenet ok–esemény–következmény sorrendben, néhány pontos fogalom és évszám, végül egy összegző mondat. Ha a tanárnak hetente elmondasz egy-egy tételt, és ő megállít, ahol szétesik a gondolatmenet, a vizsgára ez már nem új helyzet lesz.
Hogyan épül fel egy jó történelemóra?
- Váz előbb, részlet utánaElőször a korszak nagy íve, a fordulópontok és a szereplők, csak utána a részletek. Így minden új adatnak megvan a helye.
- Időszalag és térképHa látod, mi volt egy időben és hol, sok kérdés magától megválaszolódik.
- Kérdések, nem felmondás„Miért pont akkor?” „Mi lett volna, ha…?” A tanár olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre csak az tud válaszolni, aki érti az összefüggést.
- Írás gyakorlásaRövid kifejtések rendszeresen, javítással. Ez az, amit egyedül a legnehezebb fejleszteni.
Egy tipp két óra között
Minden leckéből készíts egy háromsoros ok–esemény–következmény kártyát: mi vezetett az eseményhez, mi történt, és mi lett belőle. A kártyákat időrendbe rakva saját időszalagot kapsz a tananyagról, és az érettségi előtti ismétlésnél ebből indulhatsz, nem a teljes tankönyvből.
Hogyan válassz történelemtanárt?
- CélFelzárkózás, jobb jegy, érettségi vagy egyszerűen érdeklődés? Más tanár kell egy hetedikes témazáróhoz és más egy emelt szintű szóbelihez.
- Érettségi tapasztalatHa vizsgára készülsz, kérdezd meg, készített-e fel már diákot, és ismeri-e a mostani feladattípusokat.
- Online vagy személyesenTörténelemből az online óra jól működik: közös képernyőn térkép, forrás és jegyzet is egyszerre látható.
Az első üzenet
A tanár adatlapján üzenetet küldhetsz, és ő közvetlenül neked válaszol. Elég néhány mondat arról, hol tartasz:
„Tizenegyedikes vagyok, jövőre középszinten érettségizem. A tudás megvan, de a kifejtős feladatokra kevés pontot kapok.”
„A lányom hetedikes, a történelem témazárói rendre rosszul sikerülnek, mert nem tudja, hogyan tanuljon rájuk.”
Az óradíjat és az óra hosszát minden tanár maga adja meg, az időpontokat és a fizetést vele egyezteted.