Az első üzenettől az első óráig

A kapcsolatfelvétel a keresőn ingyenes, és közvetlenül a tanárhoz fut be — nincs közvetítő, nincs jutalék. Ettől még számít, mi áll az első levélben.

Mi legyen az első üzenetben

Négy dolog elég, és ezzel rögtön a jó tanárt szólítod meg:

• Ki a diák: hányadikos, milyen iskola.
• Mi a cél: felzárkózás, javítóvizsga, érettségi, felvételi, vagy egyszerűen érdeklődés.
• Hol tart most: jegyek, hol csúszott el, mikor volt az utolsó jó időszak.
• Mikor tudtok órára járni, és hányszor egy héten.

A "korrepetálásra lenne szükségünk" önmagában kevés, mert a tanár nem tud rá érdemben válaszolni, csak visszakérdezni — ez két nap.

Mit kérdezz meg

1. Tanított-e már hasonló helyzetű diákot, és mennyi idő alatt látszott az eredmény.
2. Mi a lemondási szabály, és mi történik betegség esetén.
3. Ad-e feladatot két óra közé, és mennyit.
4. Van-e próbaóra, és mennyibe kerül.

Az első óra

Az első alkalom nagyrészt felmérés: a tanár megnézi, hol vannak a lyukak, és ebből állítja össze a tervet. Vidd el a legutóbbi dolgozatokat, a füzetet és a tankönyvet — ezekből többet lát tíz perc alatt, mint egy hosszú beszélgetésből.

Ne várj látványos eredményt az első hetekben. A jegyekben általában négy-hat hét után látszik a változás, mert addig tart, amíg a hiányzó alapok a helyükre kerülnek.

Mikor érdemes tanárt váltani

Ha két hónap után sem érti a gyerek jobban az anyagot, és az órákról rendszeresen azzal jön ki, hogy nem tudta követni, akkor a módszer nem illik hozzá. Ez nem feltétlenül a tanár hibája — de a váltással nem érdemes a félév végéig várni.

Másolható első üzenet

„A lányom hetedikes, matematikából az egyenleteknél bizonytalanodott el. Hetente egyszer, kedden vagy csütörtökön délután tudunk menni. Vállalsz ilyen szintet, és mit vigyünk az első órára?”

Nem kell tökéletesen megfogalmazni: a konkrét helyzet és az elérhető időpont fontosabb, mint a hosszú magyarázat.